-Jól éreztem magam!- álltam meg a kapunk előtt.
-Én is- mosolygott édesen -Esetleg megismételhetnénk!
-Persze!
-Akkor...add meg a számod, és majd megbeszéljük.
-Pillanat!- elővettem a mobilom a zsebemből, és rámentem az új névre. -Tessék!- nyomtam a kezébe, ő pedig beírta a számot. Bepötyögtem, hogy "Andreas" és elmentettem.
-Te jössz!- adta oda a telóját. Gyors beírtam a számot, aztán visszaadtam neki. -Majd hívlak!
-Oké! Várni fogom!- mosolyogtam és kinyitottam a kaput.
-És a búcsúpuszi?- húzott vissza -Vagy nem kapok?- biggyesztette le a száját.
-Lehet róla szó!- 1 puszit nyomtam a szájára.
-Ennyi?- nézett meglepődve.
-Te kértél puszit!- vigyorogtam.
-Akkor most kérek egy csókot!- suttogta, aztán megcsókolt.
-Jó éjt!- köszöntem el.
-Neked is!- nyomott egy puszit a számra, aztán elengedett. Az ajtóból még egyszer visszafordultam és rámosolyogtam, aztán bementem.
-Szia Kicsim!- fogadott anyu mosolyogva -Hogy érezted magad?
-Jól. Andreas nagyon aranyos.
-Igen, szerintem is.
-Megyek, lefekszem. Jó éjt!
-Neked is jó éjt!- felmentem a szobámba és az ágyra dőltem. Végiggondoltam az események, majd a saját fürdőmbe mentem letusolni. Mikor végeztem, visszamentem a szobámba, és az ágyba feküdtem. Egy ideig még gondolkodtam, aztán mosollyal az arcomon aludtam el.
Másnap reggel arra ébredtem, hogy a szemembe süt a nap. Rápillantottam az órámra, ami 9-et mutatott. Pár percig még ágyban maradtam, aztán felkeltem és elindultam lefele.
-Ezt is viheti, Max!- utasította anya.
-Rendben, Asszonyom!- felelte engedelmesen a sofőr, aztán kivitt egy bőröndöt.
-Mentek valahova?- kérdeztem leérve.
-Jó reggelt, Szivem!- mosolygott anyu.
-Szia! El kell utaznunk egy fontos tárgyalásra, e te nem tudsz velünk jönni- magyarázta apu. -Ugye megleszel itthon?
-Persze, minden rendben lesz!
-Oké! Pár nap és jövünk. Majd felhívunk!- anyu két puszit nyomott az arcomra -Szia!
-Szia!- aputól is kaptam.
-Rendben. Sziasztok!- köszöntem vissza. Az ajtóig kikísértem őket, aztán onnan néztem végig, ahogy elhajtanak a fekete BMW-vel. A szám huncut mosolyra húzódott, aztán bementem. Megreggeliztem és felmentem a szobámba öltözködni. Sokáig elidőztem a ruha kiválasztásával, végül egy farmer rövidnadrág mellett döntöttem egy fehér "Miss Sexy Girl" feliratú toppal. Felkötöttem a hajam és egy kicsit kisminkeltem magam.
.:. Közben Andreasnál.:.
Ő is épp a ruhái között válogatott, mikor megszólalt a telefonja.
-Szevasz haver!- vette fel vidáman.
-Mi ez a nagy jókedv?- kérdezett vissza valaki a vonal túlsó végéről.
-Tegnap megismertem egy csajt -válaszolt egyszerűen.
-Na és?
-Na és? Te még nem láttad! Atyám! Gyönyörűek a lábai, a fenekéről meg már ne is beszéljünk...olyan...áh...egyszerűen tökéletes.
-És milyen volt?
-Mi?- értetlenkedett Andy.
-Meghúztad, nem?
-Nem, ő nem olyan. Megadta a számát és majd felhívom.
-Akkor nem is volt semmi?
-Csak smároltunk. Ennyi...egyenlőre...
-Akkor ma is találkoztok?
-Szeretnék, de még nem beszéltem vele.
-Oké! Jössz este bulizni?
-Nem tudom.
-Ne csináld már haver! Nem teheted ezt velem! Hívd el őt is!
-Nem hiszem, hogy elengedik.
-Legalább kérdezd meg tőle. Amúgy ha tényleg olyan jó csaj, akkor muszáj megismernem.
-Oké! De előre szólok, ha meglátod, eldobod az agyad!
-Persze! Még beszélünk! Csá!
-Szia!- letette.
Ez lenne a harmadik rész. Köszi, hogy elolvastad. Véleményeket továbbra is várom ide vagy mailben: lexykaulitz@freemail.hu!!! Sok pussa!
.:.3.rész.:. .:.Egyszerűen tökéletes.:.
2008.06.10. 18:06 - Lexyke Kaulitz
A bejegyzés trackback címe:
https://lexykekaulitz.blog.hu/api/trackback/id/tr40513406
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.